A retrót mindenki szereti, már csak azért is mert a számítástechnikában nem kell olyan sokat várni ahhoz, hogy a mi cuccunk váljon retróvá. Ami engem illet, én Atarikért és Commodore 64-ekért utaztam le a Csokonaiba, meg prüntyögős zenéért meg 10-20 pixelből álló karakterekért. Ezt ugyan meg is kaptam, de csak kis százalékban.
Ami a terem nagyjából felét elfoglalta, az szinte sokkhatásként ért. Playstation, Nintendo 64, Xbox, Gamecube, sőt, még talán egy PS2-t is felfedezni véltem a sok képernyő között. Gondoltam szóvá is teszem valakinek, hogy retro kiállításról volt szó, nem pedig "ismerd meg a kortárs játékokat" rendezvényről. Persze miután utánaszámoltam az éveknek inkább csendben maradtam. Ezek a konzolok nemhogy az előző, de inkább a kettővel ezelőtti generáció gyermekei, amikből már igen nehéz néha működő darabot találni, bontatlan példányt pedig legfeljebb csillagászati összegekért.
Vicces volt nézni, hogy a pár éve még fotorealisztikusnak hitt grafika ma mennyire egyszerűnek tűnik, még akkor is ha az csak egy generációval volt korábban. Kíváncsi vagyok, hogy a sok gyerek, aki ott játszott, mit gondolt a kockaűrhajókról meg téglatestekből összerakott emberekről, akik kizárólag 90 és 45 fokban tudtak mozogni a pályákon.
Volt ott még egy ember, aki a játékautomatákat tervezett, illetve egy srác, közel a bejárathoz (ha jól emlékszem Spenótnak hívták), aki ott helyben próbált leprogramozni egy játékot. Az a megtiszteltetés ért, hogy láthattam a művet még egy korai stádiumában, bár később Facebookon azt hallottam, hogy végül nem fejezte be.
Október 18-án és 19-én újra elmerülhetünk tehát a retro tengerében. Régi és nem-is-annyira-régi konzolokkal, kvarcjátékokkal. Talán még Spenót kész játékát is kipróbálhatjuk. További részletek az esemény Facebook oldalán.
