Úgy néz ki, hogy a sikeres videójátékok megfilmesítésétől Uwe Boll végleg elvette a producerek kedvét, ezért a kiadók kénytelenek lesznek más bevételi források után tekinteni. Szerencsénkre egyre többen választják a videójáték analógizálását, vagyis a társasjáték verziót. A Doom és a Heroes társas változata óta tudjuk, hogy nem feltétlenül az a legjobb ötlet, ha az elektronikus játékmenetet megpróbáljuk 1/1 átültetni az asztalra. Sokkal jobban járunk, ha helyette egy tematikában közel álló, de inkább társasra optimalizált darabot tervezünk. A így lett a Doom egyszemélyes henteldéjéből (ezt a szót nem ismeri föl a Word, hmm...) csapatmunkára épülő taktikai játék - természetesen szörnyekkel. Most a Crysison a sor, hogy a hús-vér világban bizonyítson, CryENGINE nélkül.

 A Crysis társasjáték középpontjában természetesen a katonák - pontosabban a nanoruházattal felszerelt különleges harcosok állnak. Első lépésként összerakjuk a multiplayer arénára hajazó, hexagonokból álló pályát falakkal és fedezékekkel. Utána fölszereljük a harcosainkat fegyverekkel, végül akciókártyákat húzunk fel és indulhat is a móka. A katonák irányítása az előbb említett kártyákkal történik. Minden kijátszott lapnak van két mozgásértéke: az elsőt akkor használhatjuk, ha csak mozgunk, a másodikat pedig akkor, ha támadni is szeretnénk (ez értelemszerűen kevesebb). A támadást kockadobással lehet kivitelezni, aminek az eredményét a választott fegyver még módosíthatja (így a végeredmény lehet a teljes céltévesztés, de akár heccsát is). Közben a katonákat buffolhatjuk mindenféle tápolós lappal.

Persze a Crysis nem lenne Crysis a nanoruházat nélkül, így hát az is fontos szerepet kapott a játékban. Használhatjuk védelemre - ekkor a bekapott találatokat a ruha energiaszintjéből vonhatjuk le az életerő helyett, álcázásra - ekkor egy körben többször is cselekedhetünk, az ellenfelek elől rejtve, valamint erőnövelésre - ekkor a ruha energiája töltődik, mi pedig gyorsabbak és erősebbek leszünk. Mindezt a karakterlapon egy jópofa nyíl alakú tokennel állítgathatjuk. 

Remekül hangzik, nem? Szerintem is. Minden bizonnyal nem csak a Crysis (és társasjáték) kedvelők álma valósulhatna meg, hanem a taktikai játékok kedvelői is egy igényes darabbal gazdagíthatnák a gyűjteményüket.

De szerintem nem lesz meg. Hogy miért nem? Úgy néz ki, hogy megint túllőtték az árat. Pontosabban a célt. 85 ezer eurót terveznek összeszedni, ami kb 25 millió forint. Még egy hónap van hátra, és alig van meg a negyede.

Összehasonlításnak vegyük mondjuk az Arcadia Questet. Ez a projekt 50 ezer dollárból (14 millió forint) készült el és jóval több és igényesebben kidolgozott figurát is tartalmaz (ami jelentősen megdobja a gyártási költséget). Persze nem volt licencelt tartalom, ami föltornászná az árat, de mégis megvalósult, ráadásul elég gyorsan. Most dupla annyit kéne összeszedni, az óra pedig ketyeg.

Egy Crysis játékra ugrania kéne a fél gamer világnak, mégsem teszik. Kevesebb, mint háromszáz támogató ide sajnos nem elég, úgyhogy hiába a pofás, az eredeti játékból kivágott jelenetekkel díszített videó, valószínűleg marad nekünk az elektronikus változat.

De ne nekem legyen igazam, mert kéne...