Ami nem megy, nem kell erőltetni
2017. február 05. írta: PixelDrake

Ami nem megy, nem kell erőltetni

Mindig is nagy támogatója voltam a társasjátékokat digitális tartalmakkal ötvöző munkáknak (lásd X-Com, Golem Arcana, Alchemists, Mansions of Madness 2, stb.), még akkor is, ha ezek nem minden esetben sülnek el jól. Ezek a játékok akkor érik el a céljukat, ha a szoftver valami olyan dolgot visz a játékba, amit nem lehetne megoldani "emberi erőből".

Olyat láttunk már, hogy az app fölösleges volt a játék mellé, a fordítottjára viszont még nem volt példa. Szerencsére az Ynnis Interactive most ezt is elhozza nekünk. Bár bukásra ítélt projektekkel csak ritkán foglalkozom, pár szóban összefoglalom, hogy miért is rossz az egész Dungeon Mini koncepció. 

Az alapötlet kifejezetten kreatívnak és támogatásra csábítónak hathat. A Dungeon Mini egy dungeon crawler játék, amihez a tablet képernyője jeleníti meg a táblát, mi pedig valódi miniket használhatunk, melyek érintőceruzaként vezérlik az appot. Tök jó ötlet, nem?

De. Sajnos a Dungeon Miniben az egyetlen értékelhető dolog a jó alapötlet, ami viszont a gyakorlatban egyáltalán nem működik jól. Először is, azt nem tudom, milyen szélesek a figurák, de már a videón is látszik, hogy elfoglalják kb. a képernyő egynyolcadát, amire a bábut mozgató kéz még pluszban rátesz egy kicsit. Jó nagy tabletre lesz tehát szükségünk.

A második - és egyben legnagyobb probléma a játékkal, az maga a gameplay, amit olyan büszkén hirdetnek a projekt oldalán animált gifekkel. Van ugye a felfedezés része, ami annyiból áll, hogy a bábut végighúzza a képernyőn és ezzel begyűjti a kincseket. Ez nagyjából 0,9 másodpercet vesz igénybe képernyőnként.

Aztán a "harcrendszer". Rögtön háromféle harcstílus közül is lehet választani, ami dicséretes. Az első a közelharc. Itt egyszerűen végigcsiszatolja a képernyőt a figurával (lásd a felfedezés részt), ami automatikusan kiüt mindenkit a bárdjával.

Az íjászt választva rámutatással kell lelőni az ellenfeleket - közben a belátható tér további 40 százalékát kitakarva  másik kezünkkel (mégis hogy képzelik ezt el több játékossal?).

Végül a varázsló rúnákat rajzol(tat)hat (velünk), amiknek különböző egyedi hatásaik lehetnek. Hogy mik, az sajnos nem derül ki a kampányból.

Szóval összefoglalva ez a játékmenet. Egy figurával a képernyőt kell karistolgatni. Persze azért akadnak részek, amikor megálljt kell parancsolni az önfeledt húzogatásnak (mint ahogy az pl. ezen a videón is látszik), de ott a mini teljesen értelmét veszíti. Gyakorlatilag egy sima átvezetős játékkal van dolgunk, csak az ujjunk helyett egy bábuval.

Még egy hónap van hátra a kampányból, a szükséges pénz nagyjából egytizede gyűlt össze eddig. Gyanítom, hogy a végén nem lesz meg a teljes összeg. Mert ha lefejtjük a minis vázat az egészről, akkor láthatóvá válik a lényeg. Az Ynnis Interactive egy metrónnyomkodós-unatkozós játékot próbál meg eladni több, mint tízezer forintért. Azt csak remélni merem, hogy mikrotranzakciókat azért nem terveznek bele.

A bejegyzés trackback címe:

http://ludens.blog.hu/api/trackback/id/tr8212183356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.