Felhők tengere - Rumnapló
2017. június 21. írta: PixelDrake

Felhők tengere - Rumnapló

Túl későn érkeztem a társasjátékok világába. Több helyről is hallottam, hogy volt időszak, amikor a kalózos játékok annyira elcsépeltek voltak, mint most a zombik vagy Cthulhu. Én azóta is keresem azt a tengernyi (he-he...) kalózos játékot az előző korszakból, de sajnos nem találom őket. Pedig, ha tényleg olyan sok volt, biztos kellett lennie köztük jónak is. A Felhők tengere / Sea of Clouds is azért került föl a listámra, mert kalózos. Meg mert nagyon szép a doboza. Meg mert a Iello adta ki.

With a crew of drunken pilots...

A Felhők tengerében kalózokat alakítunk, akik repülő hajókon közlekednek. Az a tény, hogy a hajó repül, egyedül a borítóképen és a szabálykönyv elején jelenik meg az egész játékban. Ezeken kívül semmi nem utal rá, hogy a hajók repülnének, úgyhogy ha valaki emiatt nem akarná megvenni a játékot, ne tegye: elég, ha kék filccel áthúzza  a "felhők" szót és kék hullámvonalakat rajzol a hajók alá.

A dobozban lapul egy körszámláló, némi pénz (itt: dublon), pontozófüzet, négy kalózlap és rengeteg kártya, valamint egy papagáj alakú jelző - ez utóbbinak nagyon fontos szerepe lesz a játékban.

A cél, hogy a végén minél több győzelmi pontot szedjünk össze. Kalózokhoz híven a győzelmi pontok alapforrása a pénz, amit fosztogatással lehet a legkönnyebben szerezni. De győzelmi pontot érnek még a különböző, tenger mélyéről kihalászott relikviák és a rum is, aminek kalózoktól szokatlan módon a minőségére is figyelnünk kell majd. 

...we're the only airship pirates...

Egy játék 12-15 fordulóból áll, egy forduló pedig addig tart, amíg minden játékos legalább egy lapot nem húzott fel. A körszámláló előtt három kártyalap fekszik, ezek a zsákmány porcióit jelképezik. Az első játékos titokban fölhúzza az első lapot és eldönti, hogy kell-e neki. Ha igen, akkor a lap (és esetleg minden további lap, ami vele jön) kötelezően bekerül az ő lapjai közé, akár jó neki-, akár nem. Ezután pótolja a lapot és jön a következő játékos.

Ha nem kell neki, akkor a kártyát visszateszi a helyére és rátesz egy újabb lapot a pakliból. Így az első helyen már két kártya fog heverni. Ezután titokban felhúzza a második helyen lévő kártyát is és végigmegy az előző folyamaton. A következő játékos így már rögtön két lapot vehet majd a kezébe az első helyről (amiket ha elfogad, szintén hiánytalanul be kell illesztenie a sajátjai közé). A kártyák hátlapja különböző, így csak azt tudja a játékos, hogy milyen típusú lapot fog felhúzni, de azt nem, hogy pontosan mit.

Az így megszerzett lap lehet:

  • Rum, ami a minőségétől függően győzelmi pontokat ér
  • Relikvia, amiből minél több azonosat érdemes összeszedni
  • Valami különleges lap, általában azonnali hatással
  • Titok, ami képpel lefelé kerül a játékoshoz és a játék végén bónuszokat adhat neki
  • Kalóz, aminek van egy saját képessége és harci ereje, ami a csatában segíti őt

Ez utóbbira 4-5 fordulónként kerül sor. Mindenki a két mellette ülővel csatázik, akár akarja, akár nem (lásd a 7 Csodát, mint példát hasonló mechanikára). A csatát az nyeri, akinek a kalózai összesített harci ereje nagyobb. Egyenlőség esetén az nyer, aki közelebb ül a papagáj jelzőhöz. A győztes jutalma, hogy ekkor (és csak ekkor) használhatja a kalózai különleges képességét, amivel rendszerint pénzt termelhet (jobb esetben lophat) magának. A csata után az összes kalóz részegen lefordul a hajóról és meghal, elveri az összes pénzét kurtizánokra és a kikötőben marad jó útra tér és nem harcol többet, tehát tiszta lappal indul mindenki a következő körben.

A játék végén a pontozófüzet segítségével összeadjuk a pontokat, beleszámoljuk a titkok adta bónuszokat és az nyer, akinek a legtöbb pontja van. Egyszerű, nem?

...we're full of hot air and and we're starting to rise...

Igen. És a zsákmánnyal való taktikázás valamiért iszonyú jól működik. Ami azt illeti, nem láttam még olyan embert, akinek ne tetszett volna (ha te közéjük tartozol, feltétlenül említsd meg a kommentek között!). Kifejezetten szórakoztató nézni, ahogy egy pakli szinte a végtelenségig épül (három kártya után már csak pénz kerül rá), annyira rossz lapok kerülnek bele, majd valaki végül elviszi, mert már annyira utálja, hogy mindig azt kell néznie. Vagy amikor az előtted lévő játékoson látszik, hogy épp azon dilemmázik, hogy átengedje-e neked a kezében lévő lapokat, pontokhoz segítve téged, vagy inkább megtartsa őket magának, de ezzel bevállalva valami extra szívást.

Amit kicsit sajnálok, az az, hogy a papagájt összesen két kártya tudja mozgatni. Kár érte, mert a döntetlenre játszással egy kicsit nagyobb taktikai mélységet lehetett volna a játékba vinni.

A doboz maga kifejezetten szép, de a játék grafikája már csak a nem rossz értékelésig jut el. Kifejezetten a kalózkapitányok arca az, ami engem különösen taszított. De ízlések és pofonok, ugye.

...we're the terror of the skies, but a danger to ourselves now!

A Felhők tengere nagyon jó játék és nagyon örülök neki, hogy megjelent magyarul is. Családdal, barátokkal és gémerekkel is élvezetes lehet és akkor sem csökken az élmény, ha csak ketten vagyunk rá. Ez nem egy olyan vérgőzös kalózos stratégia, amiben az utolsó repedő deszkáig szimulálhatjuk a tengeri csatákat. Inkább olyan, mint a Karib-tenger kalózai a kalózos filmeknek: könnyű szórakozás, amire azért rá is lehet kattanni.

A bejegyzés trackback címe:

http://ludens.blog.hu/api/trackback/id/tr7412608077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.