Nem túl vidám téma, viszont eléggé abszurd és fontos ahhoz, hogy foglalkozzunk vele egy kicsit. Epilepsziás rohamot kapott egy ötvenkét éves kínai férfi madzsong közben. Először nem akartam elhinni, de úgy néz ki, bizonyítást nyert a dolog, a társasjátékok is kiválthatnak rohamot az arra érzékenyeknél.

Az epilepszia rohamokban jelentkező betegség, melynek során az agyban rendellenesen fokozódnak a kisülések. Egyszerűbben megfogalmazva össze-vissza aktiválódnak a különböző funkciók a normális működés helyett. Bemutatni valószínűleg nem kell senkinek. Téged is riogattak vele a szüleid? Mivel kiválthatják a villogó fények, minden videójáték előtt ott a néhány másodperces figyelmeztetés, ami miatt kicsi koromban úgy gondoltam (és nem csak én), hogy játék közben folyamatosan Damoklész kardjaként lebeg a fejem fölött a veszély, hogy egy hirtelen bevillanó szörnytől vagy robbanástól majd a padlóra fogok zuhanni és görcsösen, habzó szájjal remegni, amíg meg nem érkezik a segítség.

Szerencsére ez nem következett be és, mint azt megtudtam, erre azért kicsi az esély. A filmekből ismert görcsös rángatózás a betegség szélsőséges formája. Sokkal gyakoribb a pár másodperces (néha teljesen észrevétlen) kiesés, aminek során a beteg nem reagál a külvilágra (elbambul), majd néhány pillanat múlva magához tér. A jó hír az, hogy kisgyerekkorban és 65 év felett alakul ki leggyakrabban. A rossz hír viszont, hogy bárkinél, még teljesen egészséges embernél is kiválthatóak a rohamok.

Nade hogy jön ide a társasjáték? Elvégre, ha nem valami elvont diszkószimulátorral játszunk, elég kicsi az esély arra, hogy az arcunkba villogjon valami, nem? Nos, akár hiszed, akár nem, a madzsong-epilepszia létező dolog, amit a hongkongi Queen Mary kórházban diagnosztizáltak először. Összesen huszonhárom esetet említenek meg egy kapcsolódó tanulmányban, melyben férfiak és nők vegyesen (bár az előbbiek nagyobb számban voltak jelen) kaptak rohamot madzsong játszása vagy nézése közben. Az időtartam nem számít. Volt, akinél egy óra és volt, akinél tizenegy óra után jelentkeztek a tünetek. Az, hogy az érintettek nagyrészt ázsiaiak, nyilvánvalóan abból ered, hogy arrafelé sokkal népszerűbb a játék.

Miután az egyéb lehetséges kiváltó okokat (mint pl. az alkoholfogyasztás, alváshiány, stressz) kizárták és azt javasolták a betegeknek, hogy tartsák magukat távol a játéktól, a teória beigazolódott: akik nem játszottak többet madzsongot, nem kaptak rohamot, tehát az ok egyértelműen a játékban keresendő. Arról, hogy miért pont a madzsong tehető felelőssé a rohamokért, egyelőre csak elméletek vannak. Valószínűleg a fehér háttér előtti pontozott minták és a kövek jellegzetes, sorozatosan összecsattanó hangja lehet a kiváltó ok.