Szinte minden zombis alkotásnak alapvető kelléke a láncfűrész. Belegondoltatok már abba, hogy a való életben mennyire használhatatlan lenne mint fegyver? Bár a vásznon kétségtelenül jól néz ki, ahogy a főhős fénykard módjára pörgeti maga körül a berregő láncfűrészt, miközben szerteszét fröcsköl a temérdek vér és bél, a valóságban ez egyáltalán nem így működik. A láncfűrészt nem fegyvernek tervezték, ezért nem úgy van kiegyensúlyozva, hogy csapkodni lehessen vele. Ha fogtál már ilyen eszközt a kezedbe, valószínűleg tudod, hogy jóval nehezebb, mint amilyennek kinéz.

Ráadásul egyáltalán nem úgy hatol át a csonton, mint kés a vajon (a fatörzseket se azonnal vágja át). Egy zombi megölése sok időbe telne. Mint tudjuk, a zombik csoportosan szeretnek közlekedni és könnyen lehet, hogy amíg az egyik haverjuk feltrancsírozásával van elfoglalva a láncfűrészes, addig a többiek simán elfogyaszthatják az agyát. Ráadásul a fűrész szörnyen hangos és még több élőholtat vonzhat oda. Szóval ha legközelebb kitör a zombiinvázió, ne a garázsba vezessen az első utad.

Most, hogy kiveséztük a láncfűrészt, ideje, hogy a zombikkal tegyük meg ugyanezt.

Nagy játék, kis dobozban

A Tiny Epic Zombi Vérfürdő a Tiny Epic sorozat hatodik darabja. Lényege, hogy kb. három cigisdoboz méretű tárolóba zsúfolnak bele komplex (vagy félkomplex) játékokat. Erre jó példa volt az azóta magyarul is megjelent Kalandok Birodalma (eredeti nevén Tiny Epic Quest), amivel tényleg le lehetett fedni egy kisebb asztalt. A Vérfürdőhöz nem kell annyi hely, viszont sokkal összetettebb játék. 

A világban kitört valami zombivírus, a fertőzöttek egymás belsőségeit eszik... bla bla bla... a túlélők egy maroknyi csoportja egy bevásárlóközpontban talált menedéket... bla bla bla... folyamatosan ostromolják őket az élőholtak... szóval a sztori a szokásos. A játékosok a túlélőket irányítják, a céljuk, hogy három küldetést végrehajtsanak, mielőtt táplálékként végeznék. 

Ezt összesen ötféle módban tehetik meg. A Zombi Vérfürdő játszható:

• csapatban egy zombi játékos (magyarul overlord) ellen
• csapatban egy automatizált ellenfél ellen
• egymással versengve egy overlord ellen
• egymással versengve egy automatizált ellenfél ellen
• egyedül.

Mindezt kilencféle küldetéssel tehetik meg, összesen tizenhatféle helyszínen. A változatosságra tehát nem lehet panasz. A látványra sem. A színes túlélőmeeple-k, a kezükbe adható fegyverek és az aranyos zombifigurák jó kontrasztot alkotnak tárgykártyák sötét színvilágával. Ennek köszönhetően az egész játéknak van egy sajátosan morbid hangulata.

Az egyetlen hibát a helyszín-, és küldetéskártyákon fedeztem fel. Túl sok szöveget próbáltak bezsúfolni egyetlen lapra, így kénytelenek voltak nagyon kis betűkkel írni. Értem én, hogy a játék címe az, hogy Tiny, és ezért nem lehet nagyobb betűméretre váltani, de így többször is nyújtani kellett a nyakam, vagy egyszerűen fölkapni a többiek elől a kártyát, hogy el tudjam olvasni.

Ne csapj zajt, ne maradj sokáig egy helyben...

A játék tehát akkor ér véget, ha a túlélők teljesítettek három küldetést vagy, ha az overlordnak elfogytak a kártyái (tehát kifutottak az időből) vagy ha mindenkit fölzabáltak a zombik.

Egy túlélő három akciót kell végrehajtson a körében. Ez minden esetben egy mozgást jelent, valamint harcot, esetleg a szobák képességeinek használatát. Ha egy zombival egy szobába kerül a játékos, akkor köteles megküzdeni vele. A harc kimenetelét dobókocka dönti el. Szegény zombi mindenképp otthagyja a fogát, dobni azért kell, hogy megtudjuk, mennyire viselte meg a túlélőt a küzdelem. Verekedés helyett választhatunk távolsági harcot is. Ezt egy szobával arrébb lehet kezdeményezni és egy töltény elvesztésével jár. Kockával dobni ilyenkor nem kell és a zombi szintén automatikusan elhullik. Bár ez biztonságosabb megoldásnak tűnik, valójában nem az.

Az életerőt és a lőszert ugyanis ugyanazon a sávon mérjük: ha a túlélő sebet kap, a keresztje felfelé kúszik a sávon - ha lőszert használ, akkor a másik oldalról induló a töltényikon vándorol egyet lefelé. Ha a kettő összeér, a túlélő meghal. Ekkor új karaktert indíthat ugyan, de az előző az overlordnál landol, valamilyen speciális zombi formájában.

Harcolni muszáj lesz. A verekedésen és mozgáson kívül minden más dolgot csak teljes egészében zombimentes helyiségben lehet végrehajtani. Az overlord pontosan ezt igyekszik kihasználni. Még a játékosok köre előtt kioszt nekik egy-egy képpel lefele fordított lapot, amit a kör végén kell felfedni. Ez egyrészt összegyűjthető felszerelés, ami a túlélő szobájában marad. Másrészt a rajta lévő szimbólum határozza meg, hogy hova kerülnek fel új zombik. Ha ez az a helyiség, ahol az épp aktuális túlélő állt, akkor “zajongott” és az overlord használhatja valamelyik különleges képességét, amit a halott túlélőkből feltámadó (micsoda remek szókapcsolat lett...) zombikból nyert.

Ha egy élőhalott pont oda érkezik, ahol egy játékos figurája áll, akkor ”lerohanja” és kiharap belőle egy darabot. Ha a szobába már nem fér el több zombi, akkor a kártyán lévő nyilak mentén továbbnyomulnak a következő helyiségbe, egészen addig, amíg el nem érik a középen lévő menedéket. Itt elkezdhetik ostromolni a túlélők barikádját, ami ha ledől, a zombik fölzabálják az embereket és vége a játéknak.

Tartsd a szemed a többieken!

A haladó játékosok kíváncsiak lehetnek, hogy mennyi stratégiát várhatnak a játéktól. A válasz, hogy éppen annyit, hogy ne torkolljon az egész agyatlan kockás-mészárlásba. Ez nem egy Holtak Tele mélységű horror-stratégia - de kész terv nélkül azért gyorsan fűbe haraphatnak a játékosok. Nincs igazán értelme (és a lépéskényszer miatt nem is nagyon lehet) egymást fedezve haladni a plázában. Az időlimit és küldetések is inkább azt szorgalmazzák, hogy a játékosok szóródjanak szét és mindenki az egyedi képességéhez leginkább közel álló célt próbálja meg teljesíteni. A kooperáció a szerepek kijelöléséből és a feladatok felosztásából adódik.

Az overlord legnagyobb fegyvere szintén a játékosok mozgáskényszere. A túlélők nem maradhatnak egy helyben, nem védhetnek be állásokat, nem tudják bevárni a másikat. Valamerre el kell indulniuk, az overlord pedig akkor jár sikerrel, ha meg tudja tippelni, hogy pontosan hová. Az extra akcióira nagy szüksége lesz, mivel az alapból föltehető két-két zombi édeskevés ahhoz, hogy megállítsa a túlélők golyózáporát.

Agyaaak...

A Zombi Vérfürdő remek példa arra, hogy nem kell sem drágának, sem óriásinak lennie egy játéknak ahhoz, hogy tartalmas szórakozást nyújtson. Mi szabálytanulással együtt nagyjából egy óra alatt megvoltunk vele öt játékossal. Így akár ki is jöhet a doboz oldalán hirdetett 30-45 perces játékidő.

Kezdő játékosok és a kooperatív műfajjal ismerkedők is nyugodtan kipróbálhatják. Zombirajongóknak pedig kitűnő ajándék.