Zavar, hogy a videójátékok világa egyre jobban összefonódik a társasjátékokkal? Régen minden jobb volt, amikor még az asztali játékokat nem fertőzte meg a digitális kór? Rossz híreim vannak: a hibrid játékok nem öt, hanem már negyven éve léteznek a piacon! Minisorozatunkban szemügyre vesszük a nyolcvanas évek játéktáblára ragasztott, pittyegő-villogó csodáit.

Dark Tower

Nem kellett a nyolcvanas évek szerepjáték lázában felnőnöm ahhoz, hogy a fél lelkemet oda akarjam adni ezért a kütyüért.1981-ben viszont nem jósoltak neki túl nagy jövőt a játékboltok és igazuk is lett. Az 55 dollárnál kezdődő ár a mai értékén több, mint ötvenezer forintot jelentett. Az elképzelés az volt, hogy a Dark Towert azok veszik majd, akiket érdekel a szerepjátékok világa, de nem akarnak szerepjátékosnak látszani - mert az ugye gáz volt még akkoriban.

A címszereplő épület egy fekete műanyag torony volt, a tetején egy digitális számlálóval. Alatta képeket forgatott körbe, amiket egy-egy égővel jelenített meg. Ez volt a torony kommunikációs felülete. A számokkal jelezte az ellenfelek mennyiségét, a veszteségeket és a talált kincseket is, a képekkel pedig illusztrálta az egészet. A torony alján helyezkedett el a tizenkét gombot használó billentyűzet, amivel a játékosok tudtak kommunikálni a toronnyal. Ide kellett beütni, hogy merre indultak el a táblán és mit akarnak tenni az adott körben.

Mindezt a torony természetesen a korszellemhez hű, extrém hangos pittyogással és herregéssel kísérte.

A játékosok célja az volt, hogy a seregeikkel a birodalmat járva összegyűjtsenek három kulcsot. Ha ez sikerült, akkor beléphettek a toronyba és megpróbálhatták legyőzni a gonosz varázslót. Minden körben lépni lehetett egy mezőt, és meg kellett adni a toronynak, hogy hova érkezett a figura. A gép ekkor a helyszín alapján eldöntötte, hogy történt-e atrocitás (például megtámadták-e a játékost). A csaták kimenetelét is a torony döntötte el: véletlenszerűen levont egy-egy főt valamelyik seregtől, amíg az egyik létszáma el nem érte a nullát. És közben pittyogott. Hasonlóképpen, a torony döntött arról, hogy milyen kincset találtak a játékosok, ahogy arról is, hogy az adott körben mennyi pénzért lehetett új harcosokat bérelni.

A torony nem csak egy digitális dobókocka volt. Nyilvántartotta a játékosok tárgyait és előre meghatározta mindenkinek a három kulcs helyzetét. Eltárolta a játékosokkal tartó különleges egységeket is, akik fordíthattak az események kimenetelén. Például, ha a sereg egy járvány sújtotta vidékre érkezett, akkor nem szenvedett el veszteségeket, ha gyógyító is volt a csapatban. A sereget etetni is kellett - ami természetesen pénzbe került -, különben lassan éhen haltak a katonák. Ezt, valamint az élelem kifogyását szintén hanggal jelezte a gép.

A nehézségi szint és a játékosszám is szabályozható volt. Mivel a játékosok keveset léptek egymással interakcióba, ez utóbbit akár egyre is lehetett állítani. 

A per

A Dark Tower sajnos bukás lett, de ebben az extrém magas ár, és a mai értékén majdnem egymilliárd forintnak megfelelő gyártási költség csak a kisebbik tényező. A játékhoz kapcsolódik egy csúnya szerzői jogi per is. A két eredeti tervező, Robert Burton és Allen Coleman még a hetvenes években elküldte az ötletét a Milton Bradley-nek, ismertebb nevén az MB Gamesnek. A kiadót látszólag nem érdekelte az ötlet, pár évvel később mégis megjelent a Dark Tower, a beküldött ötlettől "teljesen függetlenül".

Burton és Coleman perre vitték az ügyet, amit kisebb huza-vona után meg is nyertek. Kiderült ugyanis, hogy a az MB-vel kötött szerződésben szerepel egy rész, ami a céget titoktartásra kötelezte volna. A Dark Towert ezért ki kellett vonni a forgalomból, Burton és Coleman pedig 700 ezer dollárt kártérítést kapott. Ez az összeg majdnem elérte a Dark Tower teljes gyártási költségét.

A Dark Tower már a megjelenésekor is drága volt, ma pedig már egészen elképesztő összeget kérnek érte. Ennek az egyik oka az, hogy az idő vasfoga mára sajnos a legtöbb tornyot tönkretette. A másik ok - és amiért még a használhatatlan példányok is ötvenezer forintnál kezdődnek -, hogy csak nagyon rövid ideig tudták gyártani a már említett per miatt. 

A régi kedvenceket felújító Restoration Gamesnél valószínűleg ráéreztek, hogy ez a játék sokkal kevesebb figyelmet kapott, mint érdemelte volna. Kickstarter kampányt indítottak Return to the Dark Tower címmel. Az új verzióban a játékmenet sokkal összetettebb lett és a komponensek is a mai kor elvárásainak megfelelőek (minik mindenütt). A torony pedig okostelefonnal és számítógéppel összeköthető, bluetooth-os eszköz lett - sokkal kellemesebb hangeffektekkel.