Csápszakasz I. - Elder Sign
2015. október 08. írta: PixelDrake

Csápszakasz I. - Elder Sign

Nem, nem ment át a blog hentaiba (azt sem tudom, mi az...). Nyakunkon az Arkham Night, és mivel abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy sok Lovecraft témájú játékot próbáltam már, úgy döntöttem, hogy a Sárkánysorhoz hasonlóan indítok egy sorozatot, melyben sorra vesszük azokat a játékokat, melyekben Cthulhu és barátai játsszák a főszerepet.

Elder Sign, az én nagy kedvencem. Egy butított Arkham Horror, egy feltuningolt Yahtzee, mindkét definíció igaz rá. Itt a kockáké a főszerep, néhány kártyával megbolondítva. Minik, meg úgy egyáltalán figurák nincsenek, nincs is nagyon szükség rájuk. A játékmenet, pontosabban annak alapjai nagyon hasonlóak az Arkham Horrorhoz, látszik, hogy a Fantasy Flight Gamesnél nem szeretnek változtatni a jól bevált dolgokon.

Arkham városa helyett, most csupán a múzeumot szállják meg a lovecrafti rémségek. Az innen-onnan összecsődített nyomozók most az utcák helyett a könyvtár, a szoborcsarnok, a halastó, a vécé és a szuvenír shop között bóklászva gyűjthetik a nyomokat, hogy megakadályozzák a világ pusztulását az éppen ébredőben lévő külső isten/mérhetetlen vén által.

Az Elder Sign teljes egészében kooperatív játék, célja, hogy a játékosok minél kétségbeesetebbnek és tehetetlennek érezzék magukat játék közben legyőzzék a múzeumban feltámadó gonosz erőt, amit a világból ismert ősi jelek összegyűjtésével tehetnek meg.

elder_sign.png

Itt jegyezném meg, hogy a most ősi jelként ismert szemes csillag sehol nem jelenik meg Lovecraft műveiben. Az egyik novellájában még szvasztikaként (horogkereszt) írta le a jelet, később pedig egy rajzot is közzétett róla, itt már egy stilizált faág formája van. Köszönöm a figyelmet.

Játék előtt mindenki választ egy egyedi képességgel rendelkező karaktert, illetve közösen húznak vagy választanak egy mérhetetlen vént, aki ellen harcolni fognak. Mindegyik gonosz legyőzéséhez adott mennyiségű ősi jelet kell összeszedni, még azelőtt, hogy betelne a "doom track", ami a vén fölébredését eredményezi. Ha ez megtörténik, akkor még mindig van lehetőség megküzdeni vele és álomba gépfegyverezni a szerencsétlent, ám ez csak kivételesen ritka esetekben szokott sikerülni.

A játék óriáskártyákon zajlik, ezeket nevezik questnek. Mindegyiken van valamilyen sötét tónusú kép, egy rövid hangulatkeltő szöveg és az elvégzendő feladatok. A feladatok minden esetben kockák bizonyos oldalait mutatják. Hat kockával dobunk és ha sikerül valamelyik feladatot egyszerre kidobni (például egyszerre két koponyát és egy tekercset), akkor az adott feladat teljesítettnek minősül és haladhatunk tovább. Ha a dobás eredménye semmire nem jó, akkor egy kocka elveszik és újra próbálkozhatunk, amíg van értelme. Ilyenkor van lehetőség fókuszra is, ami egyetlen egy kocka "elmentését" teszi lehetővé. Ez szükséges eleme a játéknak, ám elég kockázatos is, hiszen ekkor egy sikertelen dobással két kockát vesztettünk.

Ha egy adott quest minden egyes feladatát sikerült kidobni, akkor az eltűnik a tábláról, mi pedig megkapjuk az érte járó jutalmakat. Ez lehet valamilyen (általában újradobást, vagy bónusz kockát) jelentő tárgy, gyógyulás, vagy a győzelemhez vezető ősi jel. Ha kifogytunk a kockákból és még mindig nincsen meg az összes feladat, akkor a quest büntetését kapjuk, ami a legtöbb esetben állóképesség-, vagy épelme veszteséggel jár.

A karaktereink ugyanis nem csak plusz képességet jelentenek, hanem bizony halandók, ráadásul egész könnyen, úgyhogy ha túl sok kalandot bukunk el elköszönhetünk tőlük - ezzel is előrehozva a végítélet eljövetelét. 

Apropó, idő. Ha nem lenne elég, hogy a küldetések elvesztéséért elhullanak a karakterek, még az idő is telik, minden játékos cselekedete után három órát. Ezt egy jópofa forgó órán mérhetjük, ami ha eléri a tizenkettest, valami történik a múzeumban. Ez a valami rendszerint rossz dolog. Megjelenhetnek például szörnyek, amik plusz - és sokkal nehezebb - feladatokat adnak, új helyszínek nyílnak, mindenki sérül a szörnyű hóviharban, stb. Ráadásul az egyszeri hatás mellett mindig van valami, ami a következő négy dobásra nehezíti meg az életünket (például mindenki eggyel kevesebb kockával dob).

Összefoglalva az Elder Signban a cél, hogy kidobjuk a kockáinkkal, ami a kártyán van, miközben a játék foggal-körömmel-csáppal igyekszik megakadályozni ezt. Amit mi tehetünk ellene, az a szerencsés gurításon kívül a képességek és jutalomtárgyak okos felhasználása. Itt lép elő a kooperáció: az információk megosztásában. Való igaz, hogy egy-két lapot leszámítva a többiek nemigen tudnak nekünk segíteni egy küldetés megoldása közben a szurkolást leszámítva. Abban viszont már igen, hogy melyik küldetést válasszuk ki melyik karakternek, ki mennyire legyen bevállalós, érdemes-e nekimenni valaminek, stb.

Hiszen könnyű belátni, hogy ha egy quest sok koponyás dobást igényel, akkor olyan embert érdemes odaküldeni, aki  a kockákat a koponyás oldalukra forgathatja. Ha egy questért varázslat jár jutalomként, akkor meg érdemes nekiszaladni a mágussal, aki minden varázslat-típusú jutalmat kétszer vehet fel. Beszélni egymással tehát lehet, sőt muszáj. Nincs is annál rosszabb, mint amikor valaki vért és tárgyat nem kímélve végigszenved egy küldetést, majd valaki ártatlan hangon benyögi: "Ja, hogy itt nyomokat kellett volna dobni? Dehát én azt simán meg tudtam volna csinálni ezzel a lappal...".

Milyen tehát az Elder Sign? Pergős, izgalmas, teljesen nyelvfüggő - nincs és minden bizonnyal nem is lesz magyarul... sajnálom -, magas szerencsefaktorral rendelkező, a Cthulhu-játékok közül a legrövidebb és... könnyű! Igen, a sok károgás és kétségbeejtő helyzet ellenére az alapjáték annyira könnyű, hogy sokan panaszt emeletek miatta. Persze a kiadót sem kell félteni, a kiegészítőkben (melyekről majd később lesz szó) kellemesen fölhúzta a nehézséget.

Cthulhu-, és kockakedvelőknek kötelező darab; aki pedig még nem érzi magát meggyőzve, az kipróbálhatja a közelgő a 2016-os Arkham Nighton!

A bejegyzés trackback címe:

https://ludens.blog.hu/api/trackback/id/tr917895568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása