A nyelvfüggőségről
2014. november 27. írta: PixelDrake

A nyelvfüggőségről

Külföldi játékok magyar kiadásával kapcsolatban mindig felmerül a fordítás minősége, mint szempont. Bármennyire is globalizált világban élünk, a gyér fordítás az egész játékot tönkrevághatja és nem csak hangulati szempontból. Nyilván a legjobb az lenne, ha mindenki tudna angolul és minden játékot angolul adnának ki, mert akkor mindenki értené őket. Sajnos ez nem járható út, főleg ha sokat akarunk eladni az adott játékból.

A Magyar Játékdíj átadóján például az egyik szervező mesélte, hogy komoly dilemmát okozott, hogy egy külföldi játék magyar szabálykönye olyan fordítási hibákat tartalmazott, hogy teljesen más szabályok szerint kellett játszani az angol, illetve a magyar verziót. A korábban már említett Évszakokról egy lengyel játékos föltett  BoardGameGeeken egy kérdést, amit az angol játékosok abszolút nem értettek. Elküldték, beszólogattak neki, hogy olvassa el rendesen a kártyát, mire kiderült, hogy a lengyel lapon az egyik instrukció másként szerepel az angolhoz képest, borítva az egész stratégiát.

Ezek jó példák arra, hogy egy erősen nyelvfüggő játékhoz mindenképpen olyan fordító kellene, aki játszott már az adott játékkal, vagy ha tematikus játékról van szó, akkor kicsit jártas a kapcsolódó világban is. Nyilván ez nem mindig lehetséges és a kiadóktól sem várhatjuk el, hogy hetekig vadásszanak mondjuk a Cthulhu fanatikus angol fordítót, de a végeredmény szempontjából jót tenne.

Vannak aztán olyan játékok, amit a tervezők megpróbáltak minél inkább nemzetközivé tenni, szimbólumok és piktogramok használatával. Ez azért jó, mert így csak a szabályt kell lefordítani és már lehet is kiadni a játékot, viszont ha a szimbólumok nem elég egyértelműek, akkor a játék gyakori lapozgatásba torkollhat, ami nem tesz jót az élménynek. Itt a fordító szerepe csak annyi, hogy legalább a szabálykönyvet érthetően alkossa meg.

Végül pedig ott vannak azok a játékok, ahol a szabály nem egész öt mondat, viszont a játék elemeinek magyarnak kell lenniük, hogy a hazai közönség élvezhesse. Ilyen például az Activity, a Concept és a többi partijáték. Ha hiszed, ha nem, ezeknek a lefordítása a legdurvább feladat. Itt nem elég csak kiszótárazni a szavakat, lokalizálni kell a játékot.

Először is ki kell venni belőle minden olyan híresség vagy fogalom nevét, ami itthon kevésbé ismert és hazai jellegzetességekkel helyettesíteni. Másodszor, meg kell találni azokat a magyar szavakat, amik passzolnak a játékhoz. Például az Activityben jellemzően összetett szavak a feladványok (pl. rókagomba, számítógép), mert ezek szétbonthatóak és könnyen magyarázhatóak. Ha ilyen játékot fordít az ember, minden szót ellenőriznie kell, hogy megfelel-e a játék kritériumainak. Még mindig az Activitynél maradva: angolban jó ötlet lehet a peacock (szó szerint: borsókakas) feladvány mondjuk rajzolni, a magyar jelentése (páva), már kevésbé.

Nem olyan egyszerű tehát játékot fordítani, mint az annak tűnik. Hiába írják sokan fórumokon, hogy „adjátok már ki magyarul a szuperhősös Munchkint, haverokkal összeülünk, azt lefordítjuk két délután alatt”, ez sajnos nem ilyen egyszerű. Egy képzett fordítót felbérelni nem olcsó, de ez még mindig egészen apró költség a magyar szabálykönyv és kártyák nyomtatásához képest. Ezért is csak akkor fog megjelenni egy játék magyarul, ha az tényleg megérdemli – vagyis kitermeli az árát.

A bejegyzés trackback címe:

https://ludens.blog.hu/api/trackback/id/tr486751901

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása