Idén februárban lesz húsz éves a Pokemon gyűjthető kártyajáték. Húsz éves. Sajnos nem mondhatom, hogy a kezdetektől űzöm (ahhoz még nem vagyok elég öreg), de amikor Magyarországra begyűrűzött a Pokemon mánia a rajzfilmsorozattal, én is fölültem a hype vonatra a többiekkel.

Akkor már nagyjából tudtam, mi az a szerepjáték, sőt még amolyan kardos-csapkodós módon játszottam is pár kalandot. Aztán jött a Pokemon mánia, nekem meg persze kellett egy paklit venni. Az, hogy az egész angolul volt, szerencsére már akkor sem zavart egy cseppet sem (ellenben a családomat, akik nem bírták annyira az idegen nyelvet, viszont kénytelenek voltak játszani velem).

Sokáig egy előre összeállított pakli felével toltuk (persze elemenként szétszedve), mert drága lett volna kettőt venni belőle. Aztán sikerült szereznem még egy paklit és végrehajtottam az első, kezdetleges pakliépítésemet. Csak egyetlen gond volt: ugyanazzal a deckkel nyomulni ugyanazon deck ellen kezdett unalmassá válni.

És akkor a kezembe akadt a Fanfár (emlékszik még erre valaki?) egy száma, ami kivehető Pokemon mellékletet tartalmazott. Magyarra fordított lapokkal és tanácsokkal a pakliépítéshez. Elkerekedett a belső szemem: ezek szerint lenne még valaki ebben az országban, aki szereti a Pokemont ÉS kártyázik? Több se kellett, máris indultam a néhai Camelotba egy szombati klubnapra.

Óriási élmény volt egy közösség része lenni, csak úgy zsongott a fejem a sok újdonságtól, mire végeztem. Közben elkövettem azt a hibát, amit legalább egyszer szerintem mindenki, miszerint érzelmi alapon döntöttem a lapok sorsáról. Nekem tűz és pszicho deck kellett akkor is, ha a két szín nem passzolt egymáshoz. Nem is csoda, hogy először rútul kikaptam, majd később már csak kevésbé. Aztán jöttek a boosterek, a további paklik és a gyűjteményem kezdett elég nagyra hízni ahhoz, hogy kellően nagy értéket képviseljen most a polc alján egy albumba rendszerezve.

Ami engem illet, magamhoz képest hamar (egy-másfél év) meguntam a játékot (pontosabban felváltotta más), de fontos része volt a kocka-létemnek. Akkor igazán megtapasztaltam, milyen is rákattanni valamire. Még nem vágtam annyira a netet, hogy tanácsok után kutassak esetleg külföldi játékosoktól, de azt tudtam, hogy mikor rendezik a legfontosabb bajnokságokat és hogy kik lesznek ott. Excelben vezettem a lapokat és relatív értéksorrendet állítottam fel közöttük a lehetséges cserékre.

Valószínűleg a Pokemonnak köszönhetem, hogy a Magic nem húzott be a kritikus időpillanatban és a Pokemon volt - tudtomon kívül - az első "komoly" játékom.

Neked melyik játék volt nagy hatással az életedre?