A Társasjáték fejlesztők napján megfogadtam, hogy ahhoz a játékhoz fogok leülni tesztelni, amit biztosan nem vennék le a polcról, ha szembe jönne velem - ez egyfajta tágítása a látókörömnek. Így a csápos Pocket Cthulhu és rendkívül ígéretes Anachrony is lekerült a listámról, bármennyire is fájt a szívem értük.
Többször is végigolvastam a listát és gyorsan újraírttam magamban a fogadalmamat, miszerint ahhoz a játékhoz fogok leülni tesztelni, amit biztosan nem vennék le a polcról elsőre - van, amit még tágabb látókörrel sem tudok befogadni, sajnálom. A választásom végül egy rövid-de-okos, kavicsokkal játszható logikai játék lett. Mivel ezt a stílust nagyon szeretem, de a nagydobozos játékok miatt mostanában hanyagoltam, hamarosan készítek róluk egy kisebb sorozatot.
Mintha csak erre akart volna reagálni a gamerkarma, amikor a neten a szemem elé lökte a Melting Chess nevű remek ötletet. A Hey, that's my fish megvan? Ez az a játék, ahol pingvinekkel kell az olvadó jégtáblán minél több halat összeszedni, miközben a tábla folyamatosan szűkül. Egyszerű, de nagyszerű - mondanám, ha szeretném a közhelyeket.
No, a Melting Chess valami ilyesmit szeretne megvalósítani, csak sakkbábukkal nyakon öntve. Két játékos csatázik egymással egy véletlenszerűen kirakott, 48 elemből álló táblán. Minden mezőn egy sakkfigura képe látható, ami egyben azt is jelenti, hogy milyen módon lehet elmenni onnan.
Ha a bástya mezőjén áll a bábu, csak merőlegesen mozoghat újabb mezőre, a huszárról csak L-alakban lehet távozni, stb. Minden mező, amiről ellép valaki, kikerül a játékból és többet nem lehet rá/átlépni. A játék addig tart, amíg valaki már nem tud szabályos lépést tenni.
Amikor elolvastam a leírást, elismerően bólogattam és azt ismételgettem magamban, hogy ez bizony jó. És nekem ki kell próbálnom.
Neked van kedvenc egy-bekezdésben-elmondható-szabályú játékod?