Kártyavédők III. - A helyes választás titkai
2015. március 30. írta: PixelDrake

Kártyavédők III. - A helyes választás titkai

A múlt héten említettem, hogy ha valaki lusta beleásni magát a kártyavédők témakörébe (mondjuk aki így van vele, az valószínűleg nem is olvassa ezt a posztot), annak érdemes megvennie a boltban a lehető legdrágábbat és valószínűleg nem fog csalódni benne. Általánosságban igaz, hogy a jó kártyavédő drága. Ha viszont figyelembe vesszük az egyedi eseteket, komoly összeget spórolhatunk, ugyanolyan eredménnyel.

A titok csupán annyi, hogy mielőtt rászánnánk magunkat a vásárlásra, érdemes átgondolni, hogy milyen játékhoz is keresünk kártyatasakot éppen. Ez a körülbelül húsz másodperces művelet megkímélhet minket pár fölöslegesen költséges lépéstől. A sorozat első részében már szó volt a kártyákat érő leggyakoribb sérülésekről. Nyilván az almalé és a kisgyerek általi széttépés veszélyét csak körültekintő magatartással lehet csökkenteni, de a keveréssel már más a helyzet. Érdemes legondolkodni rajta, hogy a kártyákat kell-e egyáltalán keverni. Sok játékban ugyanis abszolút nem kártyaként funkcionálnak, hanem inkább jelölőként vagy emlékeztetőként valamire. Tipikusan ilyenek a különböző dungeon crawlerek, ahol nem kell pókerarccal magunk előtt tartanunk egy legyezőszerűen szétnyitott paklit. A lapok az egész játék alatt az asztalon hevernek és azt a célt szolgálják, hogy le tudjuk olvasni róluk a szükséges információt: mennyit sebez a kard, mekkora a támadóértéke, stb. Megkeverni őket legfeljebb játékalkalmanként egyszer, a játék elején kell őket, de van, ahol még ez sem szükséges.

Könnyen belátható, hogy ezekre a kártyákra teljesen fölösleges extra-prémium minőségű tasakot venni (ha kell egyáltalán), mert a gyakori használatból eredő amortizáció a felhasználási módjukból fakadóan kizárható. Egy Smash Up esetében viszont, ahol folyamatosan repkednek a lapok és a paklit is gyakrabban kell megkeverni, már indokolt a prémium kártyavédő használata.

Itt szeretném azt is megemlíteni, hogy sok gémer indokolatlan lenézéssel tekint a Szellemlovas alap minőségű fóliáira. Bizony, a prémium után bennem is megfogalmazódott, hogy mégis mit akar a bolt ezzel a hajszálvékony izével. Kevésbé strapabíróak, ráadásul még tapadnak is. Ennyi erővel folpackba is tekerhetném a lapokat. Aztán rá kellett jönnöm, hogy tévedtem. Az alap minőségű kártyavédők kiválóan alkalmasak például a fent említett dungeon crawlerekhez, vagy akár a Mage Warshoz is, ahol a kártyák a bábukat testesítik meg, tehát még kifejezetten jól is jön, hogy nem csúszkálnak a táblán ide-oda (Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a MW-hoz adott kártyatartó varázskönyveket úgy tervezték, hogy kártyavédővel is beleférjenek a lapok a zsebekbe. A készítők ilyen mértékű előrelátása mindenképpen dicséretet érdemel). 

Nyilvánvaló, hogy bár a megfelelő méret rendelkezésre áll, a tapadós alap kártyavédők nem igazán alkalmasak például a Dixit lapok behúzásához. A kártyák itt állandó mozgásban vannak, kétpercenként új lapot kell húzni és idegesítő, ha a tapadó lapok miatt nem lehet keverni a paklin. Ide egyértelműen a prémium minőség való.

Általánosságban tehát elmondható, hogy kártyavédőre akkor van feltétlenül szükség, ha az említett tartozék valóban a kártya szerepét tölti be. Vagyis keverni kell, húzni, kijátszani, forgatni, rakosgatni. Ha a kártya csak passzívan hever az asztalon, akkor védeni legfeljebb a véletlen balesetektől kell. Arra pedig bármi megfelel, ami éppen a kezünk ügyébe akad.

A sorozat előző részeit itt olvashatod:

1. Mire jó egy kártyavédő?
2. Miből él a magyar?
3. A helyes választás titkai

A bejegyzés trackback címe:

https://ludens.blog.hu/api/trackback/id/tr637314286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása