Még a legalaposabb tesztelés mellett is becsúszhat valami hiba, legyen szó tervezésről vagy dizájnról. Aztán az internet jól sárba döngöli a kiadót érte. Ilyenkor a gyors reagálás a legjobb megoldás, ha komoly sebek nélkül akarnak kimászni a slamasztikából. Három estet szedtem össze, amikor nem ártott volna mégegyszer átfutni a terveket.

Five Tribes: Naquala dzsinnjei

A legismertebb talán a Five Tribes története. Az első kiadásban ugyanis a piacon vehető árucikkek között szerepeltek rabszolgák is. Őket nem csak megvásárolni lehetett, hanem "feláldozni" a dzsinnek megszerzése érdekében. A Days of Wonder kellően sok panaszt kapott ahhoz, hogy valami "családbarátabb" alternatívát kezdjen el keresni.

Végül a fakírokban találták meg a megoldást. Lecserélték a jövőbeni kiadásokban a rabszolgakártyákat fakírokra és kiadtak egy tizennyolc lapos fakíros kiegészítőt is. Ezzel anélkül lehetett lecserélni a kártyákat, hogy új alapjátékot kelljen venni.

Ticket to Ride

A Five Tribes példája nem az első eset, hogy a Days of Wonder tátott szájjal rohan a farakásnak. Pedig a Ticket to Ride kiadásakor a puszta jó szándék vezérelte. Gondolván a színtévesztőkre, minden vonatkártyát megjelöltek egy szimbólummal is, hogy könnyebben meg lehessen különböztetni őket egymástól. Így lett a zöld kocsik jelképe az kereszt, a liláké a csepp, stb. Na vajon melyik kocsira sikerült rábiggyeszteni a hatágú, sárga csillagot?

Igen, a marhavagonokra is emlékeztető teherkocsikra.

Természetesen nem állt szándékukban senkit sem emlékeztetni a holokausztra ezzel. A DoW gyorsan elnézést kért, majd piacra dobott egy átdolgozott kiadást. Ebben a pontszámlálót is átdolgozták, sárga csillag helyett pedig sárga babszem(?) jelöli a kocsikat.

Felkelő Nap

Kevesen tudják, de a fehér alapon piros felkelő nap szimbólum Ázsiában kb. olyan megítélés alá esik, mint nyugaton a horogkereszt. Az Edo-korban kezdték el használni, majd az 1800-as években a japán hadsereg, később a japán haditengerészet zászlaja lett (ez utóbbi a mai napig használja). A japán katonák a második világháború alatt is ezt viselték, így sok kínaiban és koreaiban rossz érzést kelt a szimbólum. A próbálkozások ellenére sosem sikerült elérni, hogy nemzetközileg is tiltott jelképnek nyilvánítsák.

Valószínűleg ezért is lehet, hogy nyugaton szinte teljesen ismeretlen a zászló eredete, ami gyakori szereplője a távol-keleti témájú alkotásoknak. Így történt, hogy a Felkelő Nap táblájára rákerült a felkelő nap zászlaja a háttérbe és a tartományok ikonjai között is megjelenik. Ami érthető módon nem tetszett mindenkinek. Hamarosan beindult egy vita a történelmi hűségről és a tiltás szükségességéről, ami meglepően hamar el is csitult. Így az előző kettővel ellentétben a kiadó itt nem reagált, a Felkelő Nap továbbra is ugyanazzal a táblával kapható.