Nem irigylem azt, aki a Roll Player ötletével odaállt a többiek elé. Mégis hogyan tudod meggyőzően előadni azt, hogy egy létező játék előkészületi fázisából szeretnél önálló társasjátékot gyártani? Mert a Roll Player pontosan ott fejeződik be, ahol egy szerepjáték elkezdődne: a klasszikus kockacsörgős karaktergenerálást kell lejátszani a Dungeons&Dragonsból egészen addig a pontig, amíg el nem készülnek a hősök. Kimondva szörnyen elfuserált ötletnek tűnik, pedig kifejezetten izgalmas és nem utolsó sorban egyedi fantasy társasjátékot sikerült belőle kihozni.

A Roll Playerben tehát szerepjátékosokat alakítunk, akik éppen a karakterötletükön rágódnak, mielőtt energiaitallal és chipsszel felfegyverkezve elindulnának világmegmentő küldetésükre. Elképzelése mindenkinek van: valaki egy dagadó bicepszű barbár vadállatot hozna, a másik inkább megkérdőjelezhető erkölcsű, osonó elf tolvajt. Aztán elkezdenek kockákat dobálni, képességeket összeírni és minden szépen felborul.

A barbár ereje éppen hogy eléri a tizennégyet, úgyhogy csatabárd helyett kénytelen lesz kiskést forgatni - ellenben úgy jött ki a lépés, hogy az intelligenciája bőven átlag feletti. A tolvaj pedig alacsony ügyességével és magas karizmájával inkább az ékesszólásban fog jeleskedni, mint a zsebmetszésben...

Kockacsörgés

Játék elején kapunk egy véletlenszerűen meghatározott fajt, kasztot, háttér történetet és jellemet. Ezek lesznek azok a célok, amikhez minél jobban meg kell feleltetnünk a karaktereink tulajdonság értékeit (erő, ügyesség, állóképesség, intelligencia, bölcsesség, karizma) a győzelem érdekében.

Akárcsak a D&D-ben, a karakterek tulajdonságait itt is hatoldalú kockákkal dobáljuk ki, de nem egyszerre, hanem egyesével. A kezdőjátékos minden körben eggyel több kockát húz ki a zsákból és dob el, mint ahányan éppen játszanak. A kockákat aztán növekvő sorrendbe helyezi a kezdeményezés-kártyákon, majd sorrendben mindenki választ egyet közülük. A kockák ezután bekerülnek a játékosok karakterlapjaiba, valamelyik tulajdonság rubrikájába. Minden egyes tulajdonsághoz tartozik egy akció, amit akkor aktiválhatunk, ha oda teszünk egy kockát. Ezekkel az akciókkal növelhetünk-csökkenthetünk értékeket, újradobhatunk, vagy kialkudhatunk egy kis kedvezményt magunknak a piacon.

Egy tulajdonsághoz legfeljebb három kockát rendelhetünk, ezeknek az összege kell majd, hogy elérje a kitűzött cél értékét. A fent említett barbár például akkor jár a legjobban, ha sikerül 18-as erőt összehoznia, (vagyis három darab hatos kockát), de egy varázslónak ez a tulajdonság nem annyira fontos - neki inkább az intelligenciára kell gyúrnia.

A következő fázis a vásárlás. A játékosok az összegyűjtött pénzükért szerezhetnek a piacon valamilyen képességet vagy tárgyat, mégpedig az elvett kockáiknak megfelelő sorrendben. Tehát aki kisebb értékűt vett magához, az hamarabb vásárolhat. A piaci áruk jellemzően valamilyen plusz képességet (vagy ritkábban csak pontot) adnak, viszont minden megvásárlásuk és használatuk valamilyen módon átformálja a karakter jellemét.

Ez a klasszikus jó-gonosz és rend-káosz tengelyeken mozog. Ha sikerül legalább megközelíteni az előre meghatározott jellemet, az sok pontot ér, ha viszont nagyon eltérünk tőle, az levonással jár. Ezért kell a képességekkel ügyesen lavírozni: a zsebmetszés felvétele például gonoszabbá teszi a karaktert, míg a gyógyítás a jó irányába mozdítja el.

Ha mindenki kivásárolta magát, akkor a fel nem használt kocka visszakerül a zsákba, a piacon pedig lecserélődik a megmaradt áru.

Egy pont erő, egy pont karizma...

Pontot szerezni ötféleképpen lehet:

• pontot ér minden olyan kocka a karakterlapunkon, ami a kasztunk színével megegyezik
• sok pont jár érte, ha sikerül elérnünk azokat a tulajdonság értékeket, amiket a karakter kasztja megkíván 
• pontot ér, ha sikerül kialakítanunk a karakter előre meghatározott jellemét - viszont levonás jár, ha azzal ellentétes személyiséget hoztunk össze neki
• bónusz pontokat gyűjthetünk, ha a karakter háttér története által meghatározott helyekre megfelelő színű kockát teszünk le
• végül, természetesen pontot érnek a megszerzett tárgyaink és képességeink is

A legtöbb pontot szerző játékos - vagyis az, aki a koncepciójához a legjobban passzoló karaktert alkotta meg - lesz a győztes.

"Egy fogadóban ültök..."

A játék ott esik el attól, hogy mindenkinek ajánljam, hogy meg sem próbálja csökkenteni a benne tomboló szerencseuralmat. Nagyon sok múlik azon, hogy mikor milyen kocka esik ki a zsákból, ahogy azon is, hogy mikor milyen tárgy kerül a piacra. Nem állítom, hogy semmi ráhatásunk nincs a játékra, mert ez nem igaz - sok múlik a képességek megszerzésén és összehangolásán. Viszont simán előfordulhat, hogy valakinek fizikailag lehetetlen lesz megszerezni azokat a cuccokat, amire szüksége lenne - és ez bizony bosszantó. De ha a Kuruzslók Quedlinburgban-féle húzogatás nem verte ki nálad a biztosítékot, akkor ezzel sem lesz bajod. Magával fog ragadni a remek hangulat!

Szerepjátékosok és fantasy kedvelők imádni fogják a Roll Playert. A játék minden négyzetcentimétere tartalmaz valamilyen utalást vagy kikacsintást a D&D felé. Nem licenszelt a játék, de fajok és a képességek ismerősek lesznek a kisebb ferdítések ellenére is. Akik szeretik beleélni magukat dolgokba, jól ellesznek azzal, hogy fejben megpróbálnak valami értelmes koncepciót gyúrni a véletlenszerűen összedobált jellemzőkből.

Az én első karakterem például egy nem túl intelligens, kaotikus gonosz, őrjöngő sárkányfattyú tolvaj volt, akinek élete egyetlen célja, hogy megmentse a beteg gyermekét.

A véletlenfaktor sajnos tovább erősödik, ha a maximális négynél kevesebben játszanak. Ilyenkor kevesebb tárgy kerül a játékba, de ugyanannyi kockát használunk. Vagyis ha ketten játszunk, simán előfordulhat, hogy alig jelenik meg olyan színű kocka, amire nekünk van szükségünk - ez sajnos átgondolatlanságra enged következtetni, főleg, hogy a kiegészítőben ez a tendencia csak erősödik.

Monsters&Minions, avagy érdemes-e megvenni a kiegészítőt

Az alapjáték megjelenése után sokan nehezményezték, hogy a kész karaktereket és a menő képességeiket végül nem lehet semmire felhasználni. Én továbbra is állítom, hogy aki emiatt panaszkodik, az nem igazán értette meg a játék lényegét. Elvégre a Quadropolist sem érte túl sok kritika azért, mert a várost csak fölépíteni kell, de élni benne már nem lehet. Na mindegy. Szóval a készítők odafigyeltek a játékosokra és megalkottak egy olyan kiegészítőt, amiben végre harca küldhetjük a hőseinket.

A dobozban érkezik temérdek új kocka és négy új faj: a gnóm, a gólem (vagy inkább warforged?), a wrathbornra átkeresztelt tiefling és az Elder Scrollsból importált khajiit - aki itt bastja néven szerepel, a szerzői jogi pert elkerülendő.

A kiegészítőben még a játék elején kisorsolunk egy főszörnyet, akinek a megcsapkodásáért további győzelmi pontokat lehet bezsebelni. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a játékosoknak először a főgonosz szolgáit kell legyakniuk. Ezt természetesen kockadobással tehetik meg, a piacon vásárlás helyett. Minél nagyobbat sikerül ráütni a soron következő csúfságra annál több jutalmat lehet kikaparni a hullájából. Nem kell hosszú és bonyolult harcra gondolni. Egyszerűen elhajítunk pár d6-ot és az eredményt leolvassuk a tábláról. A kockáink számát a szörny típusa határozza meg: például van, amelyik akkor sérülékenyebb, ha sok piros kocka van nálunk, van aki meg a sok pénztől lesz óvatlanabb.

Minden egyes megölt szörny tapasztalati pontokat ér - amivel további harci kockákat vehetünk - és egyben bónuszt ad a végső csatában is. Ez utóbbi ugyanúgy néz ki, mintha egy kisebb szörnnyel verekednénk, csak itt a jutalom nem arany, hanem a dobás eredményétől függő győzelmi pont.

Ha bejött az alapjáték, akkor feltétlenül szerezd be hozzá a Monsters&Minionst is. Sőt, a legjobb, ha egyszerre veszed meg mindkettőt. A kieg ugyanúgy hozza az alapjáték minden előnyét - és sajnos hibáját is. Ezúttal még több kocka kerül a zsákba és még több tárgy fordul meg a piacon, ami még nagyobb véletlenfaktort eredményez. Kétfős játéknál így már simán végig lehet vinni egy partit úgy, hogy valamilyen szín meg sem jelenik. Ez továbbra is szörnyen bosszantani fogja a kiélezett agycsatára várókat.

A régi D&D-sek viszont még mindig el lesznek kényeztetve: az új varázstekercsek és szörnyek továbbra is az alapkönyvekből köszönnek vissza. Ráadásul a pofátlanságot sikerült odáig fokozniuk, hogy a dobozba mellékeltek egy egész tömb (majdnem) D&D karakterlapot azoknak, akik tovább játszanának a megalkotott hősökkel...

Verdikt

Ha szereted a fantasy szerepjátékokat vagy valami könnyed lazítást keresel két játékülés közé, esetleg szeretnéd a mesevilágban kóborló barátaidat a társasjátékok felé terelni, akkor ne habozz. Szerezd be a Roll Playert kiegészítővel együtt, amíg még megteheted. Ha viszont gondolkodós fantasy stratégiát szeretnél, akkor keress tovább, mert a Roll Player nem a te játékod.