A Társasjáték Fejlesztők Napján szinte azonnal megragadta egy játék a figyelmemet. Steampunk környezet, bűvészek és erős gamer irányvonal. Először azt hittem, hogy ezt a játékot nekem találták ki. Azonnal föliratkoztam a listára, így még volt lehetőségem ki is próbálni azt. Az újszerű tematika lenyűgöző volt, a játékba ölt kutatómunka és részletesség pedig irigylésre méltó. 

Szerencsére Essenben is hasonló fogadtatásra talált a játék, így már nincs messze attól, hogy nyomtatásba kerüljön. Külföldi útjuk után a két tervezővel, Péter Viktorral és Ámann Richárddal beszélgettem a játék születéséről és jövőjéről.

(Az interjút a terjedelme miatt két részletben közöljük, ez itt az első rész.)

Ludens: Milyen volt eddig a kapcsolatotok a társasjátékokkal? Vannak-e kedvenc játékaitok, fejlesztettetek-e már játékot? 

Viktor: Jómagam mióta csak az eszemet tudom, nagy rajongója vagyok a videójátékoknak, elsősorban a körökre osztott, „birodalomépítős” műfajnak. Valószínűleg ez alapozta meg a tárasajátékok iránti rajongásomat is, ami körülbelül nyolc éve, az egyetemen alatt kezdődött – a Catan telepeseivel, amivel alighanem nem vagyok egyedül. Azóta rengeteg játékot kipróbáltunk az egyetemen megismert baráti körömmel, sőt, időközben még a családomból is sikerült igazi „gémereket” nevelni. Nekem örök kedvencem az Agricola, illetve újabban a Terra Mystica, különösen mióta Essenben sikerült beszerezni a kiegészítőjét is.

Richárd: A játékfejlesztés valahogy mindig is érdekelt, már általános iskolás koromban is társasjátékot készítettem rajzórán, amikor szabad kreatív projektet lehetett választani. Akkor egy Jurassic Parkos játékot készítettem egy alkotótársammal, na persze nem volt éppen egy átgondolt darab, de gyerek fejjel nagyon élveztük csinálni és játszani. Volt benne egy dinoszaurusz csontváz pörgettyű, ami a dobókockát helyettesítette, és a T-Rex elől egy magaslesre lehetett menekülni az őserdőben. Volt még egy Monopoly szerű városi játék, amit öcsémmel csináltunk, és egy katonai sakk.

Aztán hosszabb időre kiestem eltávolodtam a társasjátékoktól, inkább a videójátékok mozgattak engem is, bár kevésbé a kocka vonal, inkább az akciódús, sztori orientált darabok. Aztán az egyetem alatt nekem is a Catan volt az egyik belépő, aztán a Cuba, Shogun, Age of Empires, Puerto Rico jöttek, majd még sokan mások, köztük a Piszkos Fred, a kapitány is, ami elég inspiráló volt számomra, mivel bizonyította, hogy itthon is lehet minőségi társasjátékot készíteni.

A reklámügynökségnél ahol dolgoztam alkalmam nyílt különböző játék alkalmazások fejlesztésére, és egy játékos mobilalkalmazás is kötődik a nevemhez, így amikor a társasjáték fejlesztésébe belevágtunk, már volt egy képem arról, hogy hogyan lehet felhasználóbarát játékokat építeni. Viktor játékok terén szerzett komoly tapasztalatát és geek gondolkodását így azt hiszem jól kiegészítettem egy picit más fajta, élmény orientált szemlélettel, így szerintem nagyon sokat tanultunk egymástól. 

L: Kérlek meséljetek a játék születéséről! Hogyan indult az egész? 

V: A játék legelső verziója (ami persze már nyomokban sem hasonlít a mostanira) egy sítábor alatt született, ahová helyhiány miatt csak egy pókerszettet, és egy Drakon nevű, kompakt kis labirintusépítős játékot tudtunk elvinni. Az utolsó estére persze agyonjátszottuk, és ezért eléggé untuk is mindkettőt, ezért „poénból” elkezdtük kombinálni a kettőt – a Drakon labirintuselemeit akciókártyákként felhasználva módosítani lehetett sima texas hold’em-es lapleosztásokat. Meglepő módon a játék kimondottan szórakoztató volt, és hazaérve elkezdtük továbbgondolni.

A tematika egy darabig megmaradt a „hamiskártyások egymás ellen” vonalon, de aztán a kártyatrükkök és megtévesztés témaköre hamar eszünkbe juttatta egy nagy közös kedvencünket, a Tökéletes Trükk című filmet, és ezáltal a színpadi illuzionisták világát (akik nyilvánvalóan sokkal menőbbek a hamiskártyásoknál). Mivel ilyen jellegű társas még nemigen született, végül emellett a tematika mellett döntöttünk, ami hatalmas ötletfolyamot indított el a későbbiekben, és rengeteget tett hozzá a játékhoz is, ami ekkor indult el a Eurogame-irányba. Az esseni reakciók alapján szerencsére már bátran kijelenthetem, hogy a tematika jó választás volt. 

R: Nagy szükségünk volt arra, hogy eljussunk egy olyan pontra, amikor már nehéz kiszállni, és ebben komoly szerepet játszott a Mome játéktervezői pályázata, amin még a játék egy sokkal korábbi verziójával indultunk. Azt hiszem egyedül már jó párszor feladtuk volna, de így mindig ott volt a másik, hogy tovább rángasson, amikor egy picit leeresztettünk. A játék első változatát egyébként a Csaba Petivel raktuk össze, aki továbbra is a csapat tagja maradt, mint külső szem, kreatív tanácsadó, és a weboldalunk fejlesztője. 

L: A játékon nagyon látszik a bűvész szakma alapos ismerete. Mekkora részben tartalmaz a Trickerion valós elemeket?

V: Ennek a kérdésnek nagyon örülök, mert bizony igyekeztünk minél több autentikus elemet beépíteni a játékba, és ezek szerint elértük a célunkat. A trükköknek alaposan utánajártunk, több forrásból is igyekeztünk ötletet meríteni hozzájuk (még egy eredetileg 1898-as bűvész-enciklopédiát is elolvastunk), így a játékban szereplő 40 trükk jó része a valóságban is létezik. Hasonló a helyzet a karaktereinkkel is, a szabadulóművészünkről például nem túl nehéz kitalálni, hogy a legendás, magyar származású Houdiniről mintáztuk, de a másik három karakterhez is a múlt híres bűvészei adták az inspirációt. 

Richárd: Nagyon sok energiát fordítottunk erre a területre, a legtöbb trükkhöz még a kellékigények is megfelelnek. Az egyik legfontosabb design elvünk volt, hogy olyan játékot tervezzünk, ami a mechanizmusában is teljes mértékig kiszolgálja a tematikát, ehhez ismernünk kellett a bűvészek világát. Szerencsére volt hova fordulnunk filmek és könyvek tekintetében, de az sem volt éppen rossz, hogy a világhírű illuzionistákat élőben is láthattuk Budapesten tavaly novemberben. Egy életre szóló élmény volt, ami csak erősítette bennünk, hogy jó témát választottunk.

A második rész itt olvasható.

A képek forrása a játék weboldala és Facebook oldala.

Szeretnél még több társasjátékos interjút olvasni?
Kattints és böngészd a Ludens társasjáték interjú sorozatát!